Összegzés: Ez a cikk bemutatja a távoli membrán -differenciálnyomás -adó alkalmazási jellemzőit, részletesen elemzi annak felépítését és funkcióját, és feltárja az egyes összetevők szerkezeti tervezési és gyártási folyamatát, hogy elkerülje a modell kiválasztásának félreértéseit, amelyek problémákat okozhatnak a használat során. Ezenkívül referenciát nyújt a hazai folyamatipar tervezésének és gyártásának fejlesztésére és bővítésére.
Kulcsszavak: Remote membrándifferenciális nyomásadó; folyamatkapcsolat; hajszálcsöves; folyadék töltése; A membrán mérése.
A távoli membrán differenciálnyomás -adó mérési alapelve megegyezik a hagyományos differenciálnyomás -érzékelővel. Ezenkívül a nyomásérzékeny membrán által az érzékeny elemre mért differenciális nyomást is végzi. A különbség az, hogy a távoli membrán-differenciálnyomás-adó hozzáadja a nyomásvezető kapillárisot és egy folyamatcsatlakozási membrándobozt, amely hatékonyan meghosszabbítja a mérési pontot, amely alkalmas a különféle telepítési helyekre, és szélesebb alkalmazási tartományban.
A távoli membrán differenciálnyomás -adókat gyakran használják a következő fájlokban: a közeg korrozív; magas folyamat hőmérséklete; a közepes tendenciák megszilárdulás vagy kristályosodás; A közeg nagy viszkozitású vagy felfüggesztett szilárd anyagokkal, ami a nyomáslyuk elzáródását okozhatja; Vagy vannak szennyvízkezelési követelmények a konténeren vagy a csővezetéken.
1 A távoli membrán differenciálnyomás -adó szerkezete
A távoli membrán differenciálnyomás -adó egy differenciálnyomás -adóból és egy kapillárisból áll, amely csatlakoztatva van a Connection Diamhragm Box -hoz. Az 1. és a 2. ábra szimmetrikus és aszimmetrikus típusú távoli membrán differenciálnyomás -adók.
2 A folyamatcsatlakozás membrán dobozának tervezése
Mi az a folyamatkapcsolat? A folyamatcsatlakozás a mérőeszközök és az ipari alkalmazások közötti telepítési csatlakozási módszer, amelyet műszercsuklónak is neveznek. A leggyakrabban használt folyamatcsatlakozások a menetes csatlakozás, a karima csatlakozás, a hegesztés és más módszerek. A távoli membrán differenciálnyomás -adók általában karimacsatlakozást használnak, és a karima specifikációinak és dimenzióknak meg kell felelniük a különféle országok nemzeti szabványainak vagy ipari szabványainak. A közös szabványok közé tartozik az amerikai szabványok (ASME B16. 5-2003), a német szabványok (DIN 2503), a japán szabványok (JIS B2239), a kínai nemzeti szabványok (GB9119), a kínai vegyipar szabványok (HG/T 20615.HG/T 20592) stb. A szerkezeti tervezés sokat számít a termékteljesítmény szempontjából, főleg a következő szempontok szempontjából:
2.1 A karimatervezés és kiválasztás a karima szabványok szerint a karimát két paraméter határozza meg: a névleges méret és a névleges nyomás. A névleges méret meghatározza a karima méretét, és a névleges nyomás meghatározza a karima nyomástartományát. Ezért a karima tervezésekor vagy kiválasztásakor a névleges nyomásnak nagyobbnak kell lennie, mint a távoli karima differenciálnyomás -adó tényleges érzékelési nyomása. Általában gyakran figyelmen kívül hagyjuk a tényleges érzékelési nyomást a tervezés során, és csak a karimát választjuk ki a differenciált nyomástartomány szerint. A differenciálnyomás -adó tartománya csak a különbség az adó mindkét végén lévő nyomásértékek között. A tényleges érzékelési nyomás az adó mindkét végén sokkal nagyobb lehet, mint a tartomány. Ha egy nem megfelelő névleges nyomást választunk, akkor a karimát hosszú ideig túlnyomás alatt használhatják, ami szivárgást vagy akár biztonsági baleseteket okozhat. Ezért a karima tervezésekor és kiválasztásakor az adócsalád -információk megértése mellett a csővezeték tényleges nyomását is meg kell érteni. A kettő közül egyik sem hiányzik.
2.2 Karima hullámosított kaliberű kialakítás
A mérő táptalaj közvetlenül érintkezik a mérőmembránnal, és a nyomást a membrán nyomásérzékelésével a differenciális nyomásérzékelőre továbbítják. Ezért a membrán mérésének meg kell tartania a jó érzékenységet és a lineáris deformációt. Az érzékenység és a lineáris deformáció biztosítása érdekében az egyik kulcsfontosságú tényező a mérőmembránhoz csatlakoztatott karima hullámos átmérője. A karima hullámos átmérőjének kialakítása elsősorban a következő három szempontot foglalja magában:
1) A hullámosított átmérő meghatározása és meghatározása: A névleges méret meghatározza a karima specifikációit, az acélcső külső átmérőjét, a tömítő felület méretét és a tömítést is. Ezért a hullámosított átmérő specifikációjának kisebbnek kell lennie, mint az acélcső külső átmérője. Ha a hullámosított átmérő nagyobb, akkor a tömítés megérintheti vagy megnyomhatja a nyomásérzékeny membránot a termék kalibrálása vagy telepítése során, ami pontatlan mérést vagy meghibásodást okoz az adó kalibrálásának, növelve a mérőmulcák károsodásának lehetőségét is.
2) A hullámosított átmérő konkáv kialakítása: Annak biztosítása érdekében, hogy a mérőmembránát a lehető leghatékonyabban védjék, a hullámosított átmérő általában konkáv szerkezetként van kialakítva (lásd a 3. ábrát), és a hullámosított átmérő a peremtés felületére kerül, általában a 0}. 8 mm. Ilyen módon a membrán átmérője kisebb lehet, és a kis átmérőjű mérő membrán erősebb rugalmassággal rendelkezik, és kényelmesebb a hegesztéshez. Ugyanakkor ez a kialakítás hatékonyan csökkentheti a membrán károsodását az adó kalibrálása, a gyártás, a szállítás és a telepítés során, és kiküszöböli a mérési eltérést, amelyet a tömítő tömítés deformációja okoz az extrudálás során.
3) Korrugálási kialakítás: A mérő membránnak meg kell őriznie a lineáris elasztikus deformációt, tehát a hullámosodási átmérőet speciális hullámzásba kell tervezni. A hullámosodás a membrán egyenletesebbé teszi a stresszét, és jobb lineáris ellenálló képességgel rendelkezik. Általában fűrészfesték és szinusz alakba van tervezve. A Sawtooth alak jobb lineáris tulajdonságokkal rendelkezik, mint a szinusz alakja, de a fűrészfűrész alakot nehezebb kialakítani és feldolgozni, és a membrán anyag jobban nyújtható. A jobb oldali szél létezése a stressz koncentráltabbá teszi. Mivel a mérési membránot mindig váltakozó erőknek vetik alá a nyomásérzékelési folyamat során, a fűrészfog alakja rövidebb, mint a szinusz alakja. A szinusz alak egységes ívben, az erő egységesebb, és a hosszú távú stabilitás jobb. Ezért a hullámosodás megtervezésekor a hullámosodás alakját a tartomány és a pontossági szint szerint kell meghatározni. A kisebb kalibrálási tartományú és nagy pontosságú termékek inkább a fűrészfesték alakjával rendelkeznek. A szinuszhullám jó stabilitása és megbízhatósága van, és átfogó teljesítménye jobb, mint a Sawtooth -hullám. Több terméket terveznek szinuszhullámmal.
